Minden évszakban és minden időjárási körülményekben az az ideális klíma, amely biztosítja a használóknak a természetes hőmérsékletet, amikor nem érzik, hogy túl meleg van, vagy túl hideg.
Ideális klíma és egyenletes időjárás az év során a földnek csak nagyon kis területén van, így az ideális klímát gyakran mesterséges módon hozzuk létre klímaberendezéssel.
A meleg időjárás alatt mindenekelőtt hűtésre van szükség, a közbeeső időszakban pedig a nedvesség a fő meghatározó, míg télen a fűtés az elsődleges feladat.
A modern klímaberendezések szabályozzák a hőmérsékletet és a levegő nedvességtartalmát a szobában, irodában télen és nyáron egyaránt. Esetenként fontos lehet, pl. hűvös, párás időszakokban, hogy a berendezés a külön e célt szolgáló funkciója folytán gyorsan párátlanít, ill. hatékonyan, tartósan biztosítja a páramentes állapotot, ezzel a kívánt komfortérzetet.
A modern szűrőrendszer szintén fontos szerepet játszik. Megtisztítja a helyiség levegőjét a szennyeződésektől, ráadásul megvédi a felhasználót a pollentől, a kellemetlen szagoktól és az egészségtelen hatásoktól.
A klíma működése
A légkondicionáló működése a benne használt hűtőközeg elpárolgására és kondenzációjára vonatkozó fizikai törvényeken alapul.
Hűtés üzemben a kompresszor összesűríti a hűtőközeget, s ez által a külső hőmérséklet fölé növeli annak hőmérsékletét.
A hűtőközeg a kondenzátorban folyadékká kondenzálódik, s a hőmennyiség az elektromos ventilátor légáramával a külső térbe távozik. A hűtőközeg ezután a következő lépésben áthalad az expanziós szerkezeten, amely csökkenti a hűtőközeg nyomását, miáltal annak hőmérséklete a hűtendő tér hőmérséklete alá csökken.
A következő, elpárolgási (folyadék-gőz) fázisban az elektromos ventilátor által az elpárologtatón átáramoltatott levegőben lévő hőmennyiség átadódik a hűtőközegnek. Így a helyiségbe visszatérő levegő friss és párátlanított lesz. Az elpárologtató tálcáján összegyűlt kicsapódott pára egy kivezető csövön keresztül a szabadba kerül.
Tekintettel arra, hogy ez a működési elv klasszikusan a hőszivattyú működési elve, természetesen a folyamat megfordításával (a hőcserélők felcserélésével) nemcsak hűtésre, hanem fűtésre is felhasználható.
A valóságban persze fizikailag nem cseréljük meg az elpárologtatót és a kondenzátort, hanem egy ötletes kis szerkezet (váltószelep) közbeiktatásával csak a hűtőkörben alkalmazott hűtőközeg áramlási irányát fordítjuk meg és így ami eddig elpárologtatóként üzemelt, az most kondenzátor lesz, míg az eddigi kondenzátorból elpárologtató lesz.
Ebben az állapotban a készülék a kinti környezetből von el hőt, és azt a beltérbe továbbítja, miáltal növeli annak hőtartalmát, vagyis fűti annak levegőjét.
Ráadásul ebben az üzemmódban a kompresszor hajtásához felhasznált energia egy része is hasznosul fűtési teljesítményként.
|
